Kontroll-könyvtár
DEMÓ — MINTAADAT. EZ NEM MEGFELELÉSI BIZONYÍTÉK. A cégnév, a besorolás és minden állapot kitalált bemutató adat; a napló a böngészőben él, hash-lánc nélkül. Hatóság vagy auditor előtt ez a lap nem használható.
DEMÓ — MINTAADAT. EZ NEM MEGFELELÉSI BIZONYÍTÉK.
Bemutató módban vagy: a cégnév, a besorolás és minden szám kitalált mintaadat, a napló a böngésződben él. A saját adataidhoz lépj be.
Információ: A törvény és a rendeleti követelménykatalógus kötelezettségeiből 26 kontroll-terület, kereshetően — NEM a rendeleti követelménykatalógus teljes leképezése. A tételekre kattintva elolvashatod a teljes kifejtést: mit követel a jogszabály, mit jelent a gyakorlatban, és milyen bizonyítékot vár az auditor. Hogy mely követelménycsaládokhoz nincs tételes hivatkozásunk — azok kötelezettségei rád akkor is vonatkoznak —, azt a Kontrollok lap lefedettségi kikötése sorolja fel.
Kockázatkezelés
Biztonsági osztályba sorolás dokumentálása
A szervezet rendelkezésében lévő elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba soroltak (alap/jelentős/magas), a besorolás hatáselemzésen alapul és indoklással dokumentált, és azt a SZERVEZET VEZETŐJE hagyja jóvá. A besorolást legalább kétévente, illetve a rendszer biztonságát érintő, jogszabályban meghatározott változás esetén soron kívül, dokumentált módon felül kell vizsgálni (Kibertv. 10. § (7)) — a Certando ehhez 12 hónapos ciklust használ, hogy a felülvizsgálat az információbiztonsági szabályzatéval egy menetben történhessen (6. § (4)). KÖR: a besorolási kötelezettség a 6. § (3) 1. pont a) alpontja szerinti, azaz a szervezet RENDELKEZÉSÉBEN LÉVŐ rendszerekre szól; a nyilvántartásba viszont a központi rendszereket, a központi szolgáltató szolgáltatásait és az egyéb támogató rendszereket is fel kell venni (6. § (3) 1. b)–d)), osztályba sorolás nélkül. KIVÉTEL: a 6. § (10) b) pont szerinti szervezetnek (1. § (1) a) és c) pont szerinti fontos szervezet, valamint a 2. és 3. melléklet szerintinek nem minősülő b) pontos szervezet) a hatáselemzést és a besorolást nem kell teljesítenie, de a c) pont szerint legalább az „alap” osztályra irányadó követelményeket igen.
Mit követel a jogszabály?
Minden elektronikus információs rendszert biztonsági osztályba kell sorolni (alap / jelentős / magas) a bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás sérüléséből fakadó kockázatok alapján. A besorolást indokolni és dokumentálni kell, és a hatóság felé is jelenteni.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Rendszerenként tedd fel a három kérdést: mekkora baj lenne, ha az adatok kiszivárognának / meghamisítanák őket / a rendszer leállna? A legrosszabb válasz határozza meg az osztályt.
A besorolás nem egyszeri: új rendszer bevezetésekor, vagy a meglévő szerepének változásakor újra el kell végezni.
Milyen bizonyítékot vár az auditor?
A besorolási dokumentum rendszerenként, a három szempont szerinti indoklással.
A hatósági bejelentés/regisztráció, amiben a besorolás szerepel.
Piszkozat — a szöveg a jogszabály előzetes, közérthető értelmezése; auditor-validálásra vár. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.
Adatok
Mihez képest mérünk — olvasd el, mielőtt a százalékra hivatkozol
Ez a lista a Certando kontroll-könyvtára, nem a 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet 2. mellékletének teljes követelménykatalógusa: az itt kimutatott lefedettség ehhez a 26 tételhez mér, nem a rendelet katalógusához — 100% itt nem jelent teljes jogszabályi megfelelést. Az Áttekintés lapon (és az auditkész exportban, illetve az auditor-portálon) látható megfelelési százalék nem ehhez a teljes listához mér, hanem a biztonsági osztály szerint szűrt részéhez: alap osztályban 23 tételhez, jelentős osztályban 25 tételhez, magas osztályban 26 tételhez.
A 2. melléklet 19 követelménycsaládot, összesen 914 követelménycsoportot tartalmaz. A fenti kontrollok ezek közül 12 családból idéznek tételes követelménypontot. A maradék 7 családhoz ma nincs olyan kontrollunk, amely tételes pontra hivatkozna:
- 3. Tudatosság és képzés
- 6. Konfigurációkezelés
- 10. Karbantartás
- 11. Adathordozók védelme
- 12. Fizikai és környezeti védelem
- 13. Tervezés
- 16. Rendszer- és szolgáltatásbeszerzés
Ezek kötelezettségei a szervezetre akkor is vonatkoznak, ha itt nem szerepelnek — a Certandón kívül kell teljesíteni és bizonyítani őket. A felsorolás azt mutatja, mire nincs tételes hivatkozásunk; nem azt, hogy a témával egyáltalán nem foglalkozunk (a képzési kontrollok például a Kibertv. §-aira hivatkoznak, nem a melléklet pontjaira).
A „fedett” itt keveset jelent: annyit, hogy az adott családból legalább egy tételes követelménypontra hivatkozunk — nem azt, hogy a családot kimerítettük. Összesen 68 tételes pontot idézünk a melléklet 914 követelménycsoportjából. Családonként, a rendelet valódi pontszámaihoz mérve:
- 17. Rendszer- és kommunikációvédelem: 5 idézett pont a család 132 követelménycsoportjából.
- 2. Hozzáférés-felügyelet: 6 idézett pont a család 129 követelménycsoportjából.
- 18. Rendszer- és információsértetlenség: 4 idézett pont a család 83 követelménycsoportjából.
- 4. Naplózás és elszámoltathatóság: 6 idézett pont a család 52 követelménycsoportjából.
- 8. Azonosítás és hitelesítés: 2 idézett pont a család 50 követelménycsoportjából.
- 7. Készenléti tervezés: 20 idézett pont a család 49 követelménycsoportjából.
- 9. Biztonsági események kezelése: 4 idézett pont a család 38 követelménycsoportjából.
- 19. Ellátási lánc kockázatkezelése: 4 idézett pont a család 27 követelménycsoportjából.
- 5. Értékelés, engedélyezés és monitorozás: 6 idézett pont a család 26 követelménycsoportjából.
- 1. Programmenedzsment: 3 idézett pont a család 23 követelménycsoportjából.
- 15. Kockázatkezelés: 7 idézett pont a család 22 követelménycsoportjából.
- 14. Személyi biztonság: 1 idézett pont a család 13 követelménycsoportjából.
A fenti nevezők forrása a 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet 2. mellékletének hatályos szövege (net.jogtar.hu, A2400007.MKF, 2026-08-19): a családonkénti követelménycsoport-számokat abból számláltuk meg, a sor elején álló csoportszámok különböző értékeit véve; mind a 19 családban hézagmentesen futnak 1-től a maximumig. Ezek a számok azt mondják meg, hány követelménypontra hivatkozunk TÉTELESEN — nem azt, hogy a szervezet a többinek mennyire felel meg: megfelelési százalékot ne képezz belőlük. Ugyanez áll a családszintű adatra is: a fedett családok ARÁNYA (a „N a 19-ből” adat) NEM lefedettségi százalék. Osztályonkénti lefedettségi százalékot szándékosan nem írunk ki: ahhoz azt kellene tudnunk, a fenti követelménycsoportokból hányat vár el az alap, a jelentős és a magas osztály, és ez a bontás ma nincs a rendszerben. A számlálás bizonytalanságát sem hallgatjuk el: a projekt korábbi két számlálása 913, illetve 911 csoportot adott, és az eltérést nem sikerült feloldani.