Kontroll-könyvtár
DEMÓ — MINTAADAT. EZ NEM MEGFELELÉSI BIZONYÍTÉK. A cégnév, a besorolás és minden állapot kitalált bemutató adat; a napló a böngészőben él, hash-lánc nélkül. Hatóság vagy auditor előtt ez a lap nem használható.
DEMÓ — MINTAADAT. EZ NEM MEGFELELÉSI BIZONYÍTÉK.
Bemutató módban vagy: a cégnév, a besorolás és minden szám kitalált mintaadat, a napló a böngésződben él. A saját adataidhoz lépj be.
Információ: A törvény és a rendeleti követelménykatalógus kötelezettségeiből 26 kontroll-terület, kereshetően — NEM a rendeleti követelménykatalógus teljes leképezése. A tételekre kattintva elolvashatod a teljes kifejtést: mit követel a jogszabály, mit jelent a gyakorlatban, és milyen bizonyítékot vár az auditor. Hogy mely követelménycsaládokhoz nincs tételes hivatkozásunk — azok kötelezettségei rád akkor is vonatkoznak —, azt a Kontrollok lap lefedettségi kikötése sorolja fel.
Üzemeltetés-biztonság
Sérülékenységek rendszeres ellenőrzése és kijavítása
A szervezet meghatározott folyamat szerint, rendszeresen vagy eseti jelleggel ellenőrzi rendszerei sérülékenységeit — és minden olyan esetben, amikor új, a rendszert érintő sérülékenységet jelentenek —, majd a valós sérülékenységeket a kockázatkezelési eljárásainak megfelelően, meghatározott válaszidőn belül kijavítja. Csatornát tart fenn, amelyen a rendszereiben található sérülékenységekről szóló bejelentéseket fogadni tudja. Az automatizált sérülékenység-SZKENNELÉS és a sérülékenységmenedzsment eszközök alkalmazása (2. melléklet 15.10.) a „jelentős” osztálytól kötelező. A BEHATOLÁSVIZSGÁLAT (etikus hackerteszt, 2. melléklet 5.21.) kiegészítő intézkedés: egyik osztályban sem kötelező — javasoljuk, de a rendeleti megfelelés nem múlik rajta; magas osztályban viszont, ha a szervezet elvégzi, független szakértőnek vagy csapatnak kell végeznie (5.22.). Ettől függetlenül a Kibertv. 15. § (2) teljes körű sérülékenységvizsgálatot ír elő a „jelentős” és „magas” osztályú rendszerekre — de csak az 1. § (1) a)–c) pont szerinti szervezeteknél.
Mit követel a jogszabály?
A 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet 2. melléklete szerint már az „alap” biztonsági osztálytól kötelező a sérülékenységek rendszeres ellenőrzése és a valós sérülékenységek meghatározott válaszidőn belüli kijavítása (15.9.), valamint egy csatorna fenntartása, amelyen a rendszerekben talált sérülékenységekről szóló bejelentések fogadhatók (15.18.).
Az automatizált sérülékenység-szkennelés és a sérülékenységmenedzsment eszközök alkalmazása (15.10., 15.11., 15.13., 15.14.) a „jelentős” osztálytól kötelező. A behatolásvizsgálat (etikus hackerteszt, 5.21.) ezzel szemben KIEGÉSZÍTŐ intézkedés: a melléklet 20.4. pontja szerint egyik biztonsági osztályban sem kötelező alkalmazni. Magas osztályban viszont, ha a szervezet mégis végez behatolásvizsgálatot, azt független szakértőnek vagy csapatnak kell végeznie (5.22.).
Ettől függetlenül a Kibertv. 15. § (2) teljes körű sérülékenységvizsgálatot ír elő a „jelentős” és „magas” osztályú rendszerekre — de ez a kötelezettség csak az 1. § (1) a)–c) pont szerinti szervezeteket terheli.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Építs be rendszeres sérülékenység-ellenőrzést az üzemeltetésbe, és kösd össze a hibajavítással: a lelet önmagában nem védelem. Rögzítsd írásban, hogy melyik súlyossági szinthez milyen javítási válaszidő tartozik — a rendelet a határidőt rád bízza, de megköveteli, hogy legyen.
Hozz létre és tegyél közzé egy címet (pl. biztonsag@cegnev.hu), ahová külső bejelentő jelezni tudja, ha sérülékenységet talált a rendszereidben — ez alap szinten is elvárás, és jellemzően ez hiányzik.
Behatolástesztet akkor rendelj, ha a kockázataid indokolják — hasznos, de a rendeleti megfelelésed nem múlik rajta. Ha magas osztályú rendszerre rendelsz ilyet, független szakértő végezze.
Milyen bizonyítékot vár az auditor?
A sérülékenység-ellenőrzések jelentései, dátummal és hatókörrel.
A talált hibák javításának nyomon követése: mi, mikor, hogyan lett javítva, és a meghatározott válaszidőn belül történt-e.
A sérülékenységi bejelentések fogadására fenntartott csatorna igazolása (közzétett elérhetőség, a beérkezett bejelentések kezelése).
Piszkozat — a szöveg a jogszabály előzetes, közérthető értelmezése; auditor-validálásra vár. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.
Adatok
Mihez képest mérünk — olvasd el, mielőtt a százalékra hivatkozol
Ez a lista a Certando kontroll-könyvtára, nem a 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet 2. mellékletének teljes követelménykatalógusa: az itt kimutatott lefedettség ehhez a 26 tételhez mér, nem a rendelet katalógusához — 100% itt nem jelent teljes jogszabályi megfelelést. Az Áttekintés lapon (és az auditkész exportban, illetve az auditor-portálon) látható megfelelési százalék nem ehhez a teljes listához mér, hanem a biztonsági osztály szerint szűrt részéhez: alap osztályban 23 tételhez, jelentős osztályban 25 tételhez, magas osztályban 26 tételhez.
A 2. melléklet 19 követelménycsaládot, összesen 914 követelménycsoportot tartalmaz. A fenti kontrollok ezek közül 12 családból idéznek tételes követelménypontot. A maradék 7 családhoz ma nincs olyan kontrollunk, amely tételes pontra hivatkozna:
- 3. Tudatosság és képzés
- 6. Konfigurációkezelés
- 10. Karbantartás
- 11. Adathordozók védelme
- 12. Fizikai és környezeti védelem
- 13. Tervezés
- 16. Rendszer- és szolgáltatásbeszerzés
Ezek kötelezettségei a szervezetre akkor is vonatkoznak, ha itt nem szerepelnek — a Certandón kívül kell teljesíteni és bizonyítani őket. A felsorolás azt mutatja, mire nincs tételes hivatkozásunk; nem azt, hogy a témával egyáltalán nem foglalkozunk (a képzési kontrollok például a Kibertv. §-aira hivatkoznak, nem a melléklet pontjaira).
A „fedett” itt keveset jelent: annyit, hogy az adott családból legalább egy tételes követelménypontra hivatkozunk — nem azt, hogy a családot kimerítettük. Összesen 68 tételes pontot idézünk a melléklet 914 követelménycsoportjából. Családonként, a rendelet valódi pontszámaihoz mérve:
- 17. Rendszer- és kommunikációvédelem: 5 idézett pont a család 132 követelménycsoportjából.
- 2. Hozzáférés-felügyelet: 6 idézett pont a család 129 követelménycsoportjából.
- 18. Rendszer- és információsértetlenség: 4 idézett pont a család 83 követelménycsoportjából.
- 4. Naplózás és elszámoltathatóság: 6 idézett pont a család 52 követelménycsoportjából.
- 8. Azonosítás és hitelesítés: 2 idézett pont a család 50 követelménycsoportjából.
- 7. Készenléti tervezés: 20 idézett pont a család 49 követelménycsoportjából.
- 9. Biztonsági események kezelése: 4 idézett pont a család 38 követelménycsoportjából.
- 19. Ellátási lánc kockázatkezelése: 4 idézett pont a család 27 követelménycsoportjából.
- 5. Értékelés, engedélyezés és monitorozás: 6 idézett pont a család 26 követelménycsoportjából.
- 1. Programmenedzsment: 3 idézett pont a család 23 követelménycsoportjából.
- 15. Kockázatkezelés: 7 idézett pont a család 22 követelménycsoportjából.
- 14. Személyi biztonság: 1 idézett pont a család 13 követelménycsoportjából.
A fenti nevezők forrása a 7/2024. (VI. 24.) MK rendelet 2. mellékletének hatályos szövege (net.jogtar.hu, A2400007.MKF, 2026-08-19): a családonkénti követelménycsoport-számokat abból számláltuk meg, a sor elején álló csoportszámok különböző értékeit véve; mind a 19 családban hézagmentesen futnak 1-től a maximumig. Ezek a számok azt mondják meg, hány követelménypontra hivatkozunk TÉTELESEN — nem azt, hogy a szervezet a többinek mennyire felel meg: megfelelési százalékot ne képezz belőlük. Ugyanez áll a családszintű adatra is: a fedett családok ARÁNYA (a „N a 19-ből” adat) NEM lefedettségi százalék. Osztályonkénti lefedettségi százalékot szándékosan nem írunk ki: ahhoz azt kellene tudnunk, a fenti követelménycsoportokból hányat vár el az alap, a jelentős és a magas osztály, és ez a bontás ma nincs a rendszerben. A számlálás bizonytalanságát sem hallgatjuk el: a projekt korábbi két számlálása 913, illetve 911 csoportot adott, és az eltérést nem sikerült feloldani.